Kipihentem magam, lefáradásra fel!

Az utóbbi években nagyon fontos számomra a saját igényeimre való érzékenység, az öngondoskodás. Mégis újra és újra azon kapom magam, hogy a nyugalom annyira vágyott és aktívan megteremtett egyensúlyi állapotát elérve a kellemes érzés mellett az ijedtség és bűntudat is megjelenik bennem.

Mintha a nyugalom egyfajta felhívás lenne arra, hogy ,,kell a stressz”, mert ez az érzés/az intenzív érzés hiánya egy részemnek ismeretlen, idegen és ijesztő.

Mióta késztetéseim hangját nem parancsként követem, hanem a mögöttük, mélyen meghúzódó üzenetekre, szükségletekre figyelek, ennek kényelmetlenségével együtt ülök.

Fontos emlékeztető, hogy az éppen kellemes/elég/kényelmes nyugalma és energiája nem felhívás arra, hogy alakítsd újra kényelmetlenné/zsúfolttá/elárasztóvá.

A nyugalomban is elfér, megélhető az érzelmek széles spektruma és intenzitása.


Írta: Csathó Lilla és Csathó Lotti

Tudj meg rólunk többet: https://ctosisters.hu/rolunk/

Kövess minket Facebookon és Instagramon további tartalmakért. Az oldalakon a tartalmakat grafikákkal illusztráljuk.

Fb oldal: https://www.facebook.com/Commitment-to-ourselves-108505677978893/?ref=pages_you_manage

Instagram: https://www.instagram.com/commitmenttoourselves/?hl=hu

Kiemelt képünk illusztráció

Kép forrása: canva

Tetszett ez a blog bejegyzés? Oszd meg azzal, akinek segíthet!

Hasonló blog bejegyzések

Az érzetek határai

Szorongok. Dühös vagyok. Szomorú vagyok. Próbáld meg ezeket egymás után többször kimondani, és figyeld meg a változásokat közben. Mikor én

Elolvasom »