Kipihentem magam, lefáradásra fel!
Az utóbbi években nagyon fontos számomra a saját igényeimre való érzékenység, az öngondoskodás. Mégis újra és újra azon kapom magam, hogy a nyugalom annyira vágyott és aktívan megteremtett egyensúlyi állapotát…
Az utóbbi években nagyon fontos számomra a saját igényeimre való érzékenység, az öngondoskodás. Mégis újra és újra azon kapom magam, hogy a nyugalom annyira vágyott és aktívan megteremtett egyensúlyi állapotát…
Mivel korábban egy triggerhelyzetben elöntő érzéseimből nagy reakciók születtek -rombolók és szégyent keltők - megtanultam félni az intenzív érzéseimtől. Kiszolgáltatottnak éreztem magam, mintha nem kontrollom a nagy érzés- nagy reakció-…
Ha magadat sem szereted, hogy várod el a másiktól? Amíg az önmagaddal való kapcsolatod nem harmonikus, a másikkal sem lesz az. Amíg nem gyógyítod meg a sebeid, a kapcsolataid is…
Bírd ki! Szedd össze magad! Ne foglalkozz vele! Kicsit keményebbnek kéne lenned, akkor nem bántana. Túl érzékeny vagy. Ha kívülről hallok efféle üzeneteket, dühösen kérem ki magamnak az érzéseim érvénytelenítését.…
Szorongok. Dühös vagyok. Szomorú vagyok. Próbáld meg ezeket egymás után többször kimondani, és figyeld meg a változásokat közben. Mikor én ezt a gyakorlatot kipróbáltam, azt vettem észre, hogy ahogy ismételgetem…
Új év, új én önmagam iránt elkötelezett, formálódó, kívácsi én... Minden év végén érzem az elengedés melankóliáját, az ismertlen szorongatását. Ilyenkor is szeretem a rituálékat, kapaszkodót adnak. A fogadalmak listázása…
A legutóbbi posztunkban olyan technikákról írtunk, amikkel szünethez segíthetjük magunkat a szorongásaink hajtásában. Ha nem adjuk magunkat a kegyetlen tempónak, közelebb vagyunk a szabadsághoz. A másik jellegzetes szorongás-tapasztalásunk a TELJES…
Írtuk már, hogy szorongásaink semmilyen valós védelment nem nyújtanak nekünk. Szerintünk emberi alapvetés, hogy mégis vannak. Békét kell kötnünk. Ha nem próbáljuk megsemmisíteni vagy elnnyomni őket, megtanulhatunk jól együtt élni…
Ha visszanézek a szorongásokkal megélt évekre, látom, hogy hányszor szűrődött be legfeljebb háttérzajként a jelen (egy születésnap, egy vacsora, séta a kutyával, stb.), míg én elmémben jártam, és a kapcsolatom…
Szeretteink halálát, egy kapcsolat végét, vissza nem térő életszakaszokat. Az elmúlás és a hiány fájdalma megspórolhatatlan. Elfogadjuk, megvan a szépsége, az élet része ez is. Belső hangunk és a környezetünk…